[7-1]
-Ééééééébresztő, hörcsög!- hallom Emy hangját, és megpróbálok nem reagálni a „hörcsög” jelzőre. Helyette csak fogom magam, felöltözöm és szépen lesétálok reggelizni.- Ma van KARÁCSOOONY!- ugrál,nekem meg nincs kedvem lelombozni azzal,hogy egy hónap múlva lesz. Nagyon frankó, üres a hűtő. És még el sem gondolkoztam ezen az egészen, csak hirtelen belémhasít: Az a „csavaros gondolkodású fiatalember” lesz a fegyvermesterem. Csak úgy simán röptében megvágott. És ha egyszer csak úgy, véletlenül felnyársal? Tuti nem komplett. Hiába olyan aranyos a kinézete, ha nem komplett.
- Na és, mit szeretnél reggelire? –ugrik mellém a lány,mikor Ő is meglátja az üres hűtőt mintha megváltozna a személyisége.
-ÉN KAJÁT AKAROK ENNI! –ezzel pedig látom lelki szemeim előtt, hogy megfogja a hűtőt és kiüti vele a ház oldalát.
- Csak nem bántani a ház! Elmegyek vesz ételt! Nem bántani ház!
- Valóban megtennéd? –fordul felém sugárzó arccal, majd kedvesen kituszkol az ajtón és becsapja mögöttem. - Vegyél kólát is!
Némileg idegesen elsimítgatom a hajam majd elbattyogok a boltba. Egy kisebb közértben találom magam. Világ életemben kedveltem az ilyen helyeket. Pici, mégis minden megvan benne, hangulatos. Aztán nekimegyek valakinek.
- Bocsán … EKH! - kezdem míg a végére hátralépek kettőt. Frankó. Csavaros gondolkodású fiatalúr, ugye?
- Semmi gond … - kezdi majd kis szünet után folytatja. – a kislány akinek fekete vére és kezelhetetlen lélekhullámai vannak.
Nah, kezd ez tényleg komikus lenni. Tényleg ennyit jegyzett meg Rólam? -.-
- Mika. - javítom ki, mire Ő is folytatja.
- Stein.
- Remek. - nevetek, de mikor óvatosan felpillantanék megint egy pszihopata pillantást sikerül elkapnom.
- Esetleg … megvizsgálhatlak, ha úgyis társak leszünk? |
- De baró, fekete!- esik végül le nekem. Bizarr... Asszem ilyet még az apám se látott! Se a nagybátyó...
- Hahó! - szólalok föl miután mindenki szinte ledermedt. Ez általában a mesékben van így nem? Vagy már ez meseország? *.*
- Hmmm? - ,,szólal" föl végre idétlen hangon az igazgató. Na ilyen hangot még nem hallottam. Nem is pipáltam. Mivel még pipát is csak képen láttam...
- Shinigami-sama! - szólalok föl...
- Hmmm? - kérdez újra.
- Ez ugye jelmez?
- Uff... - hökken meg egy kicsit Shinigami-sama, és a körölöttünk ülők.
- Ez hogy jön most ide? - kérdezi Halálkasza.
- Jelmez? - kérdezem makacsul. Na ne... Eddig még senki nem kérdezte volna meg tőle?
- Milyen szép időnk van... - tereli a szót. Hát jó. Majd máskor.
- Akkor az a csavaros gondolkodású úriember tovább szadizza a szikéjével Mikát, vagy mehetünk? - kérdezem.
- Perszeeee mehettek gyerekeeek! - válaszol Halálistenmester, én meg kitrappolok Mikával az oldalamon az igazgatóiból.
- Az igazat megvallva én már kezdtem félni, hogy elvérzel.
- Igen. Neked mi fegyver alakod? - kérdezi tőlem, nemrégiben szerzett barátném.
- Én pengéskesztyű vok.
- Olyan mint van Freddy Krueger?
- Ja! Csak sokkal szebb! A faterom és a nagybátyám Freddy Kruegernél szolgált, aztán Freddy nyugdíjba ment, és a nagybátyó meg a fater. XD
- Szép mult lenni, de akkor apád lenni gonosz.
- Nem-nem. Ők csak gonosz porontyokat öltek. Tod akiknek démontojássá változott a lelkük. Bár nemtom miért, hisz kölkök. De így kellett lennie...
- Attól még bizarr.
- Ja az. Deee.... Itt a karácsony! - kapom fel kis barátném. Aztán persze leteszem... - Gyerünk hozzám! A fater vett egy kis háázat nekem! Amugy te hol laksz? - kérdezem. Ő enm felel szal megint fölkapom oszt sprintelünk, hazafelé.
- Hát ez volna az! Mutatok egy közepes méretű kéróra. Előkapom a kulcsot és bemegyünk. Egy kicsit poros.
- Segítesz kitakarítani, díszíteni na meg főzni? És maradsz egy darabig? *.*
- Igen.
- Akkor HAJRÁÁÁ! - mondom és nekilátunk a munkának,... Porolunk, seprünk, fölmosunk, ablakot pucolunk, díszítünk, éééés kaját főzünk. Kb. estére végzünk.
- Holnap karácsony... - Mondom. - Reggel veszek ajándékokat az odahazaiaknak meg persze neked. - modom. - megyek aludni... |
-Naszóval! Valamerre erre van az a hely,amit keresünk!- mutatott Emily nagybüszkén a szemünket majd kiszúró,óriási épületre. Ez lenne az akadémia? Hozzá képest csicsás és eléggé pompás hogy egyetemnek nézze az ember. Most felújított egyetemnek. –Ide kéne jönnünk! Itt majd eligazítanak minket!-nevetett és már tovább is sétált. Mindez egy papírra volt felírva,érte érdekes módon nem jött gyorsan szivárgó cipelőbizottság. Az iskola belülről sem kevésbé szolíd,bár úgy már elfogadható.
-Itt!-kopogott magabiztosan társam már a harmadik helyre. Igen, így előbb utóbb meg kell találnunk az igazgatóit. Vagy megtaáljuk,vagy a fenének tanultam meg a valószínűségszámítást attól a fogatlan vénasszonytól. –Szabaaad!- hallom az idétlen hangot, mire betipegünk. A szoba jobb,de a tapéta… A tapétán tényleg fehér felhők úsznak? És azok a sírok? Ez…nem is tapéta? Miközben én a festéssel vagyok elfoglalva, újdonsült barátnőm bemutatkozik és mindent elrizsázik.
-Igen, Emily, neked van fegyvermestered!- csapja össze hatalmas kezeit az igazgató. Oké,engem már nem lep meg az igazgató külleme. Úgy néz ki mint egy aranyosan elcseszett Halloweeni jelmez. Mellette a vörös hajú, zakós férfi szinte komikusan hat.
- És neki?- néz rám boldogan,én meg csak hallgatok mint hal a szatyorban. Hirtelen a kis angoltudásom is elhagyott…
-Ő?- néz rám egy percre Shinigami-sama,majd súgdolózva társához fordul. Ki tudok szűrni egy „Ő” egy „Fekete” meg egy „boncol”-t,de a többit profin leblokkolják.
- Igen, igen. De megtennéd hogy átveszed a fegyver-alakod?-néz rám kedvesen,én meg készséggel megteszem. Így pár másodperc múlva a földön egy pengeéles katana fekszik, mintázata díszes,lila csillagokból áll. Pici,chibis lila csillagokból.
-Igen! Alapvetően kezelhetetlenek a lélekhullámaid!- jelenti ki Shinigami,mire kicsit felhúzom magam,és visszaveszem a rendes alakom.
-Bocsásson meg nekem, MI?- kérdem, most tényleg igyekszem helyesen alkalmazni a nyelvet.
- Elmagyarázom! Vegyük a barátnődet ott a balodon! A lélekhullámai nem járnak szambát egyik percről a másikra. A tieid meg igen. Az övéire rá lehet hangolódni, de a te lélekhullámaid állandóan változnak,nullától százig minden másodpercben. Érted? De szerencsére van itt egy kiváló fegyvermester,akinek talán sikerül ráhangolódnia a TE lélekhullámaidra is.
-Szóval Ő az…- hallom a szék gördülését és látom meg a kerek szemüveges, szürke, összevarrt hapekot. De azért cuki. Szépen-lassan felém tolja magát, majd egy lomha mozdulattal szikét vesz elő és megvágja a csuklóm. Csak a fájdalomra reagálok, mire hátralépek kettőt.
-Fura alak vágja meg kezem …!-motyogom,szinte csak magamnak,mert mindenkinek egyértelmű a jelenet.
-A lélekhullámaid zavarának oka ez…-mutatja fel a szikét míg meg nem csillan a véremen a fény.
-De baró, fekete!-kiált fel végre Emy,de én még mindig értetlenül állok. |
- Biztos, hogy főlkel? - kérdezem már kicsit aggódva, mert a fiu nem kel nem is mocorog... Egy kicsit megrugdosom, de nem mozdul. A vonat kezd lassítani, és megáll. Liz felnyalábolja a fiut, és elindul kifele. Még visszaszól hogy : " Patty gyere már! Viszlát!" és kibaktat az eszméletlen Kidet cipelve. Patty mosolyogva utánukszalad. Én is felállok, na meg Mika. Szépen kibaktatunk a kabinkánkból aztán végigtrappolva a vonat folyosólyán leugrunk a vonatról. Én ámulva nézrk körbe. Sok fura alak egy helyen. Mi lesz itt! :) |
A kölyök először kitágult szemekkel bámul rá,majd mutogat és végül ritmikusan lefejeli az ablakot véletlenül,amivel kiüti magát. Ez a mozdulatsor olyan remekbeszabottan sikerül hogy PAtty majd összeesik a nevetéstől, Liz pedig lemondóan méregeti Kidet.
-Te reménytelenül hülye vagy…-motyogja,már inkább magának mint az „ájult” srácnak.
-Hehe,ez bejött.- pattan le mellém Emily. Minden kis szirszart ledobott magáról,így most olyan tükrösen szimmetrikus. Ez üthette ki a kölyköt… valyon milyen személyiségfejlődési zavarai vannak még? Szeret hörcsögöket molesztálni? Vagy az apja iszik? Vagy az apja halális … na jó,ez már hülyeség. |
- Van.. - válaszol egy magas lány. Egy percre abbahagyva a dobhártyaszaggató üvöltést. Én betotyogok és leülök az egérkelány mellé. A fiu kicsit viszolyogva néz rám. Aztán a magas lány, folytatja a kiabálást. A szócsatából kiderült, hogy a magas lány Liz, az alacsony Petty, a fiu meg Kid. Én a szürkehaju kislányhoz fordulok.
- Mi a neved egérlány?
- Mika. Egér?
- Ja, bocsi... Én Emily vok... :)
Ezután nem is esik több szó köztünk. Liz is leállt. Én már unom, hogy a fiu undorodva néz rám szal megszólítom.
- Mi bajod van velem?
- Tönkreteszed a szimmetria csodáját!- pattan föl és kiszalad. Nem tom mi lelte, de Liz eligazít.
- Az a baja, hogy az arcod meg a atested szimmetrikus, de a kiegészítőkkel tönkrevágod. Tudod, neki ez a.. öö.. zsizsikje na.
- Áhá! - gondolkozok, mert eg ötlet pattan kia fejemből. - Egy próbát megér! ^^ -mondom és kimegyek a mosdóba. Lezsedem a gyűrűim, díszítő cuccaim, és jól megnézem magam a tükörben. Tökéletes. Tiszta szimmetria istennő vok XDXDXD (na azé túlzok XD) Visszaindulok. Mire visszaérek a fiu is ottvan. Na vajon még mindig iszonyodik tőlem? A jó benyomás :) Hajrá Én! Na szal belápeeeek.... |
Idegesen bontogatom az éppen kezembe akadó szezámmagos csirke papírdobozát, miközben a velem szemben ücsörgő srácot figyelem. Oké, hogy hajléktalan vagyok,de ettől függetlenül miért is jöttem valami vadidegen,egyébként is fura kölyökkel,aki utat ígér (ismétlem,ez nem vicc) : „Death city”- be?! Rendben,gyönge az angolom mint az első harmat, de tudom hogy van a halál,és hogy-hogy van a város. Lehet egybeakadtam valami gizda tömeggyilkossal ?! Ismét végignézve, nem lehet szegény a srác: kabátja hófehér, egy-egy oldalán egy apró, megegyező méretű halálfejes folttal, egészen a térde fölé ér. Sapkáját már utálkózva levetette a kabinba szállásnál, úgy tűnt csakis a hideg végett ért egyáltalán hozzá. Fülében egy ugyanolyan koponyás fülhallgatóból halk basszus szól, haja rendezett, csak egypár kósza tincs merészel szabálytalanul állni, bal oldalán három fehér csík szabálytalankodik. Nem szól hozzám, csak bámul kifelé az ablakon nehezedő szempillákkal. De jó, ha a gizdagyerek bealszik nem tud megkéselni és én ingyen vonatozok. Su - Sú. Meg amúgy is, ha a vonat a végállomásra ér én megpattanok, aztán kereshetnek. Egy nagyobb huppanás hatására a kölyök szemei felpattannak és nyújtózkodik egy nagyot. Majd szelíden körülnézve áll fel s nyúl magabiztosan zsebébe. Meglepetésemre két pisztolyt emel elő. Ugyan nem szegezi rám,de elég ha látom. Tudtam hogy tömeggyilkos, és nem léptem meg míg aludt! A rohadt lustaságom!
- Furcsa srác van két pisztoly! - pattantam fel a földre ejtve mindennemű kínai kaját. Ám ekkor Ő megszólalt.
- Liz, Patty!- kiált fel, mire mindkét fegyverből fény tör elő, majd ezt kihasználva a srác beáll, és a pisztolyok helyére egy fiatal, szőke hajú lány, és az érettebb,hosszú szőkésbarna hajú nővére kerültek. WTF?! Ámulatomból azonban a nevetséges beállítás zökkent ki, és teljesen lelomboz. Majd rájuk bököm,és kinyögöm az egyetlen szót ami eszembe jut:
-Mi?- mire mindenki másképp reagált. Kid idegesnek tűnik, az idősebb lány-szerintem Ő Liz- idegesen elkezd vele kiabálni, Patty pedig kacagni.
-KID,MINDENKI ELŐTT LEÉGETSZ MINKET! A FRANCBA IS!
- Hogyhogy nem nyűgözi le Őt a szimmetriám?! Ez…
- Csácsá, nem tudom mi van itt,de van szabad hely?- lép be egy lány magabiztosan,de rögtön meg is lepődik a nagy perpatvartól. Ajjaj, üdv a diliházban, kicsiszívem … |
[7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
